Ebben az évben volt az Athéni Nemzetközi Kórusfesztivál hatodik kiírása. Versenyként negyedik alkalommal szerepel a rangos események között. Európa-szerte évente nagyon sok fesztivált és versenyt tartanak, például Olaszországban vagy Franciaországban egy esztendőben többet is. Az athéni verseny görög viszonylatban mindenképp a legnívósabb. Hogy mennyire az élvonalba tartozik, a nagyszámú résztvevő is mutatja: negyvennégy országból hetvenhét kórus volt ott, Kanadától Dél-Amerikáig, Európától Ázsiáig, de Dél-Afrikából is. (….) “Minden kórus végigülte a versenyt, a díjkiosztáson pedig mindannyian részt vettünk. Sőt a nagyszabású gálaesten minden együttes fellépett a világkórusban. Több mint háromezer kórustag egyszerre énekelte Handel Messiásából az Alleluja kórust és a görög nyelvű olimpiai himnuszt. Mindehhez hozzájárult a kolozsvári Transilvania Filharmónia zenekara és kórusa, akik díszmeghívottakként kísérték ezt a két művet. A világkórus után pedig a díszmeghívottak Carl Orf Carmina Buranaját adták elő, óriási tömeg előtt abban a huszonegyezer férőhelyes sportcsarnokban, amelyet a végül is Atlantában megrendezett olimpiára építettek”.(…) “Görögországi utunk különösen sokba került, mert az eddigiektől eltérően az athéni szállodai szállást is kellett fizetnünk. Bizony nyolcezer dollárnyi összeget kellett összekoldulnunk a szó legszorosabb értelmében. Ez jó féléves munkát jelentett elsősorban számomra, de néhány kolléga is besegített. Ezenkívül a költségek fedezéséhez a velünk utazó szponzorok is hozzájárultak. Itt említem meg, hogy a másik két kórus Romániából teljesen pénz nélkül érkezett. Azonnal kizárták a versenyből és hazaküldték.”

Szilágyi Zsolttal való beszélgetését lejegyezte Ferencz Csaba

Háromszék, 1996