(…)a „kastélyok megéneklése” érdekében avatott környezetre, na meg változatos programra van szükség. Mindkettő adott volt, hiszen a Rómától dél-délkeletre fekvő vulkanikus hegyvidék nem csak a borairól, hanem a gazdag rómaiak kastélyairól is híres. Az olasz Szent Anna-tavak vidékén továbbá (Az Albano- és a Nemi-tó, a mi természeti gyöngyszemünkhöz hasonlóan kihunyt vulkánok kráterében képződött, igaz egyikük mintegy háromszorosa a Csomád gyöngyének) nem csak a gazdagok, hanem a katolikus egyház feje is visszavonul nyári rezidenciájára. Ilyen környezetben, Nemiben, Castel Gandolfóban, Frascattiban, Genzanóban, szabadtéren felállított színpadokon, a színes zenei kavalkád, a nem kevesebb, mint 11 országból érkező 26 együttes népdalfeldolgozásaiból összeállt előadások jelentették a fő turisztikai atrakciót. Oroszországtól Olaszországig, Grúziától Portugáliáig felnőtt és gyermek együttesek jobbára díszes népviseltben léptek színpadra. A Vox Humanának itt is „szerencséje” volt, hiszen egyszerre két nép temperamentumát, alkotó géniuszát mutathatta be, a magyar és a román népdalfeldolgozások gazdag tárházából válogatva. A római Teatro Quirino-ban tartott gálaesten (ez egyébként az olasz egyesítés után épített első színháza a fővárosnak) aztán némely együttes – köztük a Vox Humana is – európai szintű tudását is megcsillogtathatta.

A fesztivál egyébként jó alkalmat teremtett az ismerkedésre, a „voxosok” a szegedi Bartók Béla női karral, na meg a dél-tiroli találkozást is felemlegető tiszaújvárosiakkal találkozhattunk.

Ferencz Csaba – Háromszék 2007.