2023. április 29. 15:30

Ferences Rendi Szent Anna templom
2500 Esztergom, Bottyán János utca 10.

A Los Gringos Együttes, és a Stella kamarakórus bemutatja:

Mauricio Vicencio ALTIPLANO MISA ANDINA ANDOK MISE

További közreműködők:

Capo di Tutti i Capi kamarakórus, karnagy: Zongor Attila

Vox Humana kamarakórus, karnagy: Szilágyi Zsolt Herbert

Vezényel: Zongor Attila

Misa Andina, azaz az Andok Mise a ’90-es évek elején született egy chilei zenész, Mauricio Vicencio szerzeményeként. Előképének tekinthető latin-amerika máig számon tartott legismertebb egyházi indíttatású műve, az Ariel Ramirez által 30 évvel az Andok Mise előtt komponált Misa Criolla, azaz a Kreol Mise. A két mise számos hasonlósága mellett számtalan különbségét is megtapasztalhatjuk, amelyek közül az egyik legjelentősebb, hogy az Andok Mise a szinkretizmus jegyében született. Különböző mítoszok hasonló elemei olvadnak össze sajátos egységgé, jelennek meg benne egymás mellett, egymással keveredve. Feloldhatatlan ellentétben álló kulturális, történelmi, vallási és zenei motívumokat egyeztet össze, egymástól távoli világokat ruház fel ugyanazzal a kreatív lelkülettel és energiával. Az Andok Mise a megírását követően rövidesen az andok zenében kötelező hivatkozási darabbá vált. Elismertségét lenyűgöző szépségével vívta ki.

A mai koncertet a Los Gringos együttesnek köszönhetjük. Róluk néhány mondat:

A zenekar andokbeli (ecuadori, perui, bolíviai) népzenét játszik, és olyan magyar tagokból áll, akik sok-sok éve elkötelezett rajongói és művelői ennek a kultúrkörnek. Innen a zenekar neve is, mivel a spanyol gringos jelentése: fehér emberek. Az együttes 9 tagból áll és – hosszabb-rövidebb szünetekkel – ebben a felállásban játszik 1993 óta.

Az együttes céljául tűzte, hogy minél szélesebb körben megismertesse Magyarországon a távoli Andok izgalmas és rejtelmes zenei világát, legszebb dalait, táncait, és a hazai közönség számára kevéssé ismert ősi kultúráját. Törekszünk az Andok hihetetlen változatos zenei kincsét minél tökéletesebben idevarázsolni és a közönséget megismertetni a dalokhoz fűződő hagyományokkal, történetekkel.

A dalokat eredeti kecsua és ajmara indián nyelven, vagy spanyolul énekeljük és akusztikus hangszereken szólaltatjuk meg, amelyeket 1989-es ecuadori és 1995-ös perui gyűjtőútjainkon szereztünk be, illetve magunk készítettünk leírások alapján.

A fúvósok többféle méretű és hangolású zampona-t és paya-t (pánsípok), quena-t, quenacho-t (síp nélküli furulyák), illetve az egészen misztikus hangzású tarka-kat, pinkillo-kat (sípos furulyák) használnak. Ezen hangszerek mérete a néhány centimétertől egészen másfél méterig változik. A húros hangszerek szintén eredetiek. A gitárokon kívül mandolin-t, bandolin-t, tiple-t, többféle méretű charango-t és gitarron-t (akusztikus basszus) alkalmazunk. A ritmus hangszereink a nagydob (bombo), a pergődob, valamint a kecskekörmökből készített chagchas, és számtalan más kiegészítő zörgő-börgő. Az ősi andoki hangszereken kívül időnként az újabb korban meghonosodott európai hangszerek is megszólalnak, úgymint a hegedű, a bőgő vagy a harmonika is.

Mivel a zene elképzelhetetlen tánc nélkül, korábban elhatároztuk, hogy az magyarországi nemzetiségek táncházai mellett megteremtjük az andoki táncházat is. Az 1990-es években működtetett rendszeres klubjainkban azt tapasztaltuk, hogy a magyar közönség nagyon fogékony a tenyeres-talpas bolíviai tinku-ra, az ecuadori sanjuanito-ra, vagy a perui huayno-ra egyaránt.

Az utóbbi években önálló koncertek helyett az argentin zeneszerző Ariel Ramirez Kreol Mise című darabjának különböző kórusokkal történő közös bemutatása mellett a chilei Mauricio Vicencio Andok Mise című szerzeményének színpadra állításán fáradozunk. Örömmel tölt el bennünket e sikeres előadások egyre növekvő száma.