![\"20190318205524\"](\"http:\/\/www.vox-humana.ro\/wp\/wp-content\/uploads\/2019\/03\/20190318205524.jpg\")
<\/a><\/p>\nAlbert Levente felv\u00e9tele<\/p>\n
<\/p>\n
Matekovics J\u00e1nos Zolt\u00e1n<\/p>\n
Erd\u00e9ly c\u00edmer\u00e9nek \u00fatja Magyarorsz\u00e1g c\u00edmer\u00e9b\u0151l Rom\u00e1nia c\u00edmer\u00e9be c\u00edmmel tartott el\u0151ad\u00e1st Szekeres Attila Istv\u00e1n<\/i> heraldikus, az Erd\u00e9lyi C\u00edmer- \u00e9s Z\u00e1szl\u00f3tudom\u00e1nyi Egyes\u00fclet eln\u00f6ke, a Nemzetk\u00f6zi C\u00edmertani Akad\u00e9mia levelez\u0151 tagja a Nyugd\u00edjasok Sug\u00e1s \u00c9rdekv\u00e9delmi Sz\u00f6vets\u00e9g\u00e9nek hagyom\u00e1nyos \u00fcnnepi rendezv\u00e9ny\u00e9n, m\u00e1rcius idus\u00e1nak el\u0151est\u00e9j\u00e9n a Sz\u00e9kely Nemzeti M\u00fazeum Bart\u00f3k Term\u00e9ben. K\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00f6tt a Vox Humana Kamarak\u00f3rus Szil\u00e1gyi Zsolt Herbert<\/i> vezet\u00e9s\u00e9vel.<\/b><\/p>\n
Az esem\u00e9nyt szervez\u0151 Nyugd\u00edjasok Sug\u00e1s \u00c9rdekv\u00e9delmi Sz\u00f6vets\u00e9ge \u00e9s annak eln\u00f6ke, Szab\u00f3 Zolt\u00e1n Ferencz<\/i> nev\u00e9ben Nagy Zolt\u00e1n<\/i> k\u00f6sz\u00f6nt\u00f6tte a jelenl\u00e9v\u0151ket.<\/p>\n
A bemutatott vet\u00edtett k\u00e9pes el\u0151ad\u00e1s a tavaly Franciaorsz\u00e1gban szervezett 33. Geneal\u00f3giai \u00e9s C\u00edmertani Vil\u00e1gkongresszuson angolul tartott expoz\u00e9 magyar v\u00e1ltozata, Erd\u00e9ly c\u00edmer\u00e9nek \u00fatj\u00e1t mutatja be az \u00f6n\u00e1ll\u00f3 Erd\u00e9lyi Fejedelems\u00e9gt\u0151l a Habsburg Monarchi\u00e1n \u00e9s f\u0151leg az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchi\u00e1n \u00e1t Rom\u00e1nia mai c\u00edmer\u00e9ig.<\/p>\n
Szekeres Attila elmondta: ez az el\u0151ad\u00e1s kett\u0151s centen\u00e1rium alkalm\u00e1b\u00f3l sz\u00fcletett, egyr\u00e9szt a Gyulafeh\u00e9rv\u00e1ri Nyilatkozat, m\u00e1sr\u00e9szt az Els\u0151 Vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa lez\u00e1r\u00e1s\u00e1nak sz\u00e1zadik \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1ra.<\/p>\n
Erd\u00e9ly c\u00edmer\u00e9nek elemei a fekete sas, a nap \u00e9s holdsarl\u00f3 \u00e9s a h\u00e9t b\u00e1stya. Maga Erd\u00e9ly c\u00edmere el\u00e9g k\u00e9s\u0151n alakult ki, Magyarorsz\u00e1ghoz tartozv\u00e1n vajd\u00e1k korm\u00e1nyozt\u00e1k, akik saj\u00e1t c\u00edmeres pecs\u00e9tj\u00fckkel hiteles\u00edtett\u00e9k az iratokat. Az erd\u00e9lyi c\u00edmerig\u00e9ny Moh\u00e1cs ut\u00e1n, Magyarorsz\u00e1g sz\u00e9tszakad\u00e1sa nyom\u00e1n jelentkezett. Erd\u00e9ly c\u00edmer\u00e9t a fejedelmek p\u00e9nz\u00e9rm\u00e9ken, pecs\u00e9teken haszn\u00e1lt\u00e1k \u00e1ltal\u00e1ban a saj\u00e1t csal\u00e1di c\u00edmer\u00fckkel \u00f6tv\u00f6zve.<\/p>\n
Az Erd\u00e9lyi Orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s 1659-ben Sz\u00e1szsebesen tartott \u00fcl\u00e9s\u00e9n t\u00f6rv\u00e9nybe foglalta, hogy a rendeknek k\u00fcl\u00f6n pecs\u00e9tet fognak el\u0151\u00e1ll\u00edtani, \u00edgy az erd\u00e9lyi v\u00e1rmegy\u00e9k kapt\u00e1k a f\u00e9l sast, a sz\u00e9kelyek a napot \u00e9s a holdat, a sz\u00e1sz \u201en\u00e1ci\u00f3\u201d pedig a h\u00e9t b\u00e1sty\u00e1t. Egy okirat akkor volt hiteles, ha mind a h\u00e1rom pecs\u00e9tet tartalmazta. Erd\u00e9ly c\u00edmer\u00e9t a Habsburgok is beemelt\u00e9k a c\u00edmereikbe, Magyarorsz\u00e1g, Horv\u00e1torsz\u00e1g, Dalm\u00e1cia \u00e9s Szlav\u00f3nia c\u00edmer\u00e9vel egy\u00fctt, a holdat helyenk\u00e9nt megford\u00edtott\u00e1k. Az Els\u0151 Vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa z\u0171rzavara j\u00f3l t\u00fckr\u00f6z\u0151dik a c\u00edmerekben is, p\u00e9ld\u00e1ul Bosznia jelk\u00e9p\u00e9t, a kardot tart\u00f3 kar mind a magyar, mind az osztr\u00e1k c\u00edmerben megtal\u00e1lhat\u00f3 volt. Ekkor m\u00e1r 1915-\u00f6t \u00edrtunk. Az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchia k\u00f6z\u00f6s c\u00edmereit osztr\u00e1k c\u00edmerm\u0171v\u00e9sz, Hugo Gerard Str\u00f6hl, a Magyar Kir\u00e1lys\u00e1g\u00e9t az auton\u00f3mia jegy\u00e9ben magyar heraldikus, Ke\u00f6peczi Sebesty\u00e9n J\u00f3zsef k\u00e9sz\u00edtette.<\/p>\n
\u00c9rdekess\u00e9g, hogy mind Magyarorsz\u00e1g 1915-\u00f6s-, mind Rom\u00e1nia 1921-es c\u00edmer\u00e9t ugyanaz a heraldikus, a m\u00e1r eml\u00edtett Ke\u00f6peczi Sebesty\u00e9n J\u00f3zsef k\u00e9sz\u00edtette. Erd\u00e9ly c\u00edmere Magyarorsz\u00e1g \u00e9s Rom\u00e1nia c\u00edmere eset\u00e9ben is a negyedik mez\u0151be ker\u00fclt. Megjegyzend\u0151, hogy kor\u00e1bban a Moldv\u00e1t \u00e9s Havasalf\u00f6ldet mag\u00e1ba foglal\u00f3 \u00d3rom\u00e1nia c\u00edmer\u00e9t is magyar szakember, Szathm\u00e1ri Pap K\u00e1roly udvari fest\u0151, f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9sz alkotta. Tulajdonk\u00e9ppen az 1872-ben festett Rom\u00e1nia c\u00edmere jelentette a Ke\u00f6peczi Sebesty\u00e9n J\u00f3zsef \u00e1ltal alkotott Nagyrom\u00e1nia-c\u00edmer alapj\u00e1t. Ut\u00f3bbi meg, a kir\u00e1lys\u00e1gra utal\u00f3 jelk\u00e9pek elt\u00e1vol\u00edt\u00e1s\u00e1val Rom\u00e1nia mai c\u00edmerek\u00e9nt jelenik meg.<\/p>\n
A Szil\u00e1gyi Zsolt-Herbert \u00e1ltal vezetett Vox Humana n\u00e9gy dalt \u00e9nekelt, a r\u00e9gi Sz\u00e9kely Himnuszt, Kod\u00e1ly szerzem\u00e9ny\u00e9t, S\u00edk S\u00e1ndor Te Deum\u00e1t, a Sz\u00f3zatot Erkel Ferenc megzen\u00e9s\u00edt\u00e9s\u00e9ben, valamint az Andocsi M\u00e1ri\u00e1hoz c\u00edm\u0171 m\u0171vet. Ez ut\u00f3bbib\u00f3l id\u00e9z\u00fcnk: \u201eIdegenek megnevetik\/ Dr\u00e1ga magyar sz\u00f3nkat,\/ Idegent\u0151l k\u00e9regetj\u00fck\/ Kenyer\u00fcnket, s\u00f3nkat.\/ Magyar kezek sz\u00e1ntogatnak,\/ R\u00e9gi r\u00f6g\u00f6n \u00faj uraknak,\/ N\u00e9ped hegye-v\u00f6lgy\u00e9n.\/ M\u00e1s arat, hol mi vetett\u00fcnk:\/ J\u00f6vev\u00e9nyek, szolg\u00e1k lett\u00fcnk\/ \u00dar-ap\u00e1ink f\u00f6ldj\u00e9n.\u201d<\/p>\n
<\/p>\n
Albert Levente felv\u00e9tele<\/p>\n <\/p>\n Matekovics J\u00e1nos Zolt\u00e1n<\/p>\n<\/a><\/p>\n